Gandhi a 20. század elején megmutatta lehet másként szabadságot kivívni, mint erőszak alkalmazásával. Az egyiptomi események nagyban rokonságot mutatnak e tömeges magatartásformával. Kedvenc mondásunk:
"Először nem vesznek tudomást rólad, aztán kinevetnek, aztán harcolnak ellened, aztán győzöl." (Gandhi)
Hol tart most a forradalom? Miben különbözik az indiadi forradalom az egyiptomitól? Erre keressük a választ ebben a kis írásban.
Az idézet alapján egyértelműen abban a fázisban vannak az események, amit a "harcolnak ellened" rész jelöl. Már csak 1 fázis van hátra, a győzelem. Viszont az nem adják olyan könnyen. Az egyiptomi nép az elmúlt másfél hétben egyértelműen és hosszan kimutatta mennyire békésen képes kiállni önmagáért. Nem csőcselékként víselkedik, nem fullad erőszakba, csak ha megtámadják, akkor védekezik. Két részre bontható a békés tüntetés. Először az első pár napban teljesen békésen tüntettek úgy, hogy a rendőrök eltüntek, a katonaság meg csak aszisztált, és az épületeket védte. Aztán a hétközepén ál rendszervédők rájuk támadtak, majd tegnap újra hatalmas békés demonstráció volt. Nagyobb tömeggel, mint kedden. Ez szépen megerősítette a nép emberi viselkedéshez méltó magatartását. innentől kezdeve nem lehet kétséges, hogy a tüntetők csak akkor erőszakossak, ingerültek, ha megtámadják őket. Nehéz így a legitim harc ellenük. A szerdán nemzetközi nyomásra visszakapcsolt internet pedig őket segíti. Természetesen korlátozottan, mert a vidéki, illetve iskolázatlan lakosság csak a tvből tájékozódhat, ott pedig csak úgy ömlik a dezinformáció látványos képekkel alátámasztva. Közben a rezsim hű önmagához. Keresi a kiutat maga számára, és ezt megpróbálja úgy beállítani, mintha teljesítené a nép kéréseit. A külföld sem tétlenkediik, kezdik felfogni mekkora változás kapujába érkeztek az események, ezért beindul ott is a feszültség keltés. (Izraeli békeszerződés állítólagos felmondása, gázvezeték robbantás). Nagy fordulatra számíthatunk még a sajtóban érzésem szerint. Vegyük észre eközben mennyire eltökélt a nép. Szépen sorban néznek szembe saját félelmeikkel a megosztás, az elbizonytalanodás, és a konkrét fizikai félelemkeltés területein. Ha csak ennyi lett volna, már akkor is óriásit tettek magukért és egyben a világért is.
Mennyiben különbözik az egyiptomi forradalom az indiaitól?
Véleményem szerint egy döntő momentum van, és ez mutatja is az emberek fejlődését. NINCS VEZETŐJE A FORRADALOMNAK. Gandhi dolgát nagyban nehezítette még, hogy a nép belső szabadságvágyát csak külső segítséggel merte, tudta kinyilvánítani a fizikai valóságban. Ez egy erős kötést jelentett, és el is húzta időben a szabadságharcukat. Akkor, ott ezt lehetett megtenni. Most sokkal jobbak a feltételek. Felnőtt egy olyan generáció, amely igazából belül már szabad, és tudatos is. Iskolázott fiatalok az internetet használva már nem manipulálhatók kellőképpen, és számosságuk is elég nagy ahhoz, hogy a többségre is hatást gyakoroljanak. A problémájuk már az együttműködés lesz. A vizsga ezen a területen van felállítva. Ha ezt meg tudják lépni, akkor nyertek, ha nem, akkor egy átmeneti, de koránt sem szabad időszak következik a számukra. Ugyanis, ha összevesznek, felülnek a kísértéseknek, akkor veszett az ügy. A fókuszáltság eltűnik, hiába lesz erő, az szerteágazva már nem fog tudni áttörést hozni. Ehhez pedig igen komoly jellemek kellenek. A Nóbeldíjas El Baradei jó kiindulási alap a Kárpát medence széléről (Bécs), de egy fecske nem csinál nyarat ebben az új felállásban. Indiában még lehetett, ma már nem.
Figyeljük meg hogyan oldódnak ki a régi nagy kultúrák beragadt energiái. Először a legrégebbi India, majd Irak területe következett, amit kisiklattak, most Egyiptom van soron, majd ezt követi a görög-latin korszak Róma központtal. Készülhet Berlusconi, a visszaszámlálás elkezdődött, nem sokára véget fog érni a ’kenyeret és cirkuszt a népnek’ világa sok minden mással egyetemben. Ezt már idehaza is érezni lehet majd a fizikai síkon. Végül pedig az anglo-amerikai jelenkorszakunk fog összeroskadni. Itt leszünk, kivárjuk. Békésen, szeretettel, de magunkat felvállalva, kiállva értékeinkért, mint ahogyan Gandhi is népével együtt tette majd 100 évvel ezelőtt.
Korsch Péter
Ui: a posztot egy ma megjelent cikk is inspirálta. Milyen érdekes, hogy a benne hivatkozott ’látnok’ pont Gandhi munkássága idején alkotott.
(Kb. 3 órát késett a publikálás az adminisztrációs felület elérhetetlensége miatt.)
