A líbiai felkelés kapcsán csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsa fontos határozatot hozott, mely az újkori forradalmakra nézve lényeges fordulatot jelenthet. A repüléstilalmi zóna felállítása mellett a civilek védelmében a szárazföldi támadások kivételével bármilyen lépés engedélyezett.
Ez a lépés konkrét bevetést jelenthet a felkelők támogatására. Egyben beavatkozás is az ország belügyeibe. Felmerül a kérdés: Milyen jogon engedhető ez meg? Mi ad rá felhatalmazást?
Úgy érzem itt valahol véget ér a nemzetközi jog. Az élet írja már az eseményeket. Egyértelműen kiderült, hogy a líbiai nép 40 éve uralmon lévő diktátorától meg akar szabadulni, az pedig nem hajlandó visszavonulni. A nép mindenre hajlandó, még életét sem félti feláldozni szabadságáért. A média, és az internet segítségével még ebből az aránylag zárt országból is sikerült kijuttatni olyan képeket, videókat, amik leleplezik a rezsim hazugságait, felnyitják az emberek szemét a nagyvilágban. Erre viszont már reagálni illik minden magát valamennyire is demokratikusnak mondó államnak. Pedig milyen jól elüzletelgettek volna még Kadhafival pár 10 évig. Az elmúlt 40 évben is ugyanez az elnyomás ment, akkor nem zavart senkit. Mostmár igen. Sőt.
Még beavatkozásra is adják a fejüket. Senki nem akar ott maradni, majd rendet fenntartani, csak a nép önrendelkezési jogát segítik érvénybelépni. Ez egy újkori üzenet Földünk diktátorai számára: Ha a népetek ellenetek lázad, és ti népirtással válaszoltok, akkor nemzetközi fellépésre számíthattok. Ha ez az üzenet fogható lesz mindenhol (márpedig az lesz mivel most leírtam), akár 1 év alatt eltűnhet minden diktátor a föld színéről. Ettől még nem lesz egy csapásra kánaán, és hát a 'fejlett' demokráciák is ezer sebből véreznek, de nagy előrelépés lenne a világ számára. Nagyon sok sűrű, lehúzó erőtől szabadulhatnánk meg, ami mindenhol segítene újra erőrekapni egy még nagyobb változáshoz, de ez már nem a blog témája...
A mai napon a női, óvó, együttérző energiákat jelképező Holdunk a lehető legközelebb lesz hozzánk telihold idején (19:10). Kíváló alkalmom arra, hogy tettekben mutatkozzon meg embertársaink szabadságharcának támogatása. Ez most még Líbiában csak katonai erővel lehetséges a rezsim magatartása okán. Remélhetőleg más helyeken jobban értik majd a vezetők a változás szavát, és nem gördítenek akadályt az elkerülhetetlen folyamatok elé. Ugyanis a tudatosodás, a szabadság utáni vágy, és a szeretetben való együttműködés cunamija lebont és átalakít minden idejét múlt dolgot, eszmét, érzést. Ami eddig nagyon keményen tartotta magát az eltörik, amelyik rugalmas tud lenni, az átalakul. A végzete(amit magának teremtett) úgyis mindenkit utolér, menekülni előle felesleges. Elfogadni, beleállni bár elsőre félelmetes, mégis felemelő.
Korsch Péter
