Mi kell a 21. század elején egy sikeres forradalomhoz, rendszerváltáshoz, korszakváltáshoz? Mitől működik és mitől nem? Mennyire fontos a mostanában emlegetett közösségi média, stb.?
Megannyi kérdés amire keressük a választ ebben az írásunkban. Alapvetően a 3 fő emberi területen vizsgálódunk: fizikai, lelki, és szellemi szféra. Mindezt Bahrein példáján bemutatva, és itt-ott utalva a többi mostanában kirobbant lázadásra.
1. Fizikai feltételek
Szükséges egy olyan tér, terület, ami jelentőséggel bír a nép számára, és elegendő nagyságú egy nagyobb gyűlés megtartására, esetleges tartós ott létre. Ha nincsen fókuszpont, vagy kicsi a hely, akkor az esemény jelentősége kevéssé mutatható be szemléletesen. Korunkban, ahol az emberek valamilyen médián keresztül tájékozódnak leginkább, ez fontos kritérium. Bahrein esetében ez a Gyöngy emlékmű és a körülötte lévő tér.
Fontos hozzávaló a sikeres változáshoz a kellő számosság. Résztvevők nélkül nehéz demonstrálni az igény fontosságát, széles társadalmi bázisát. A fokozatos kibontakozás jót szokott tenni az ügynek. Tehát nem baj ha eleinte nincsenek sokan, ha jó az ügy, és a résztvevők(pro és kontra) magatartása csatlakozásra ébreszt, akkor idővel beindulnak az erőteljes folyamatok. Bahreinben is így volt. Először egy egyiptomi szimpátia tüntetésen még nem voltak sokan, a követelések is szolidak voltak. Viszont a brutális ellenreakciók meghozták az ébredést a többieknél is. Ezzel el is jutottunk a 3. fizikai összetevőhöz.
Nem feledkezhetünk meg a régi rendszert védelmezőkről sem. Kellő pillanatban demonstrálni kell, hogy a rendszer mekkora túlerővel rendelkezik mind számosságban, mind felszereltségben. Ez általában egy könnyű feltétel szokott lenni. Ahol rezsimek működnek évtizedek óta(Bahrein: 40 év), ott az azt fenntartó alakulatok is jelen vannak szép számban. Bahreinben folyamatosan növelik a katonaság jelenlétét, és akcióit. Hajnalban nagy erőkkel feloszlatták a békés tüntetőket, majd napközben harckocsi konvojok masíroztak be a városba, és foglaltak el fontos pozíciókat.
Ugyanez az összetevő érdekesen alakult Egyiptomban. Ott is volt katonaság, de passzív volt. A rendszer védőit a Mubarakisták testesítették meg. Hirtelen sokan lettek, brutálisak voltak, és szerencsére le is lepleződtek (beöltözött rendőrök voltak többségében). Megjelent egy éles kontraszt fellépésben a tüntetők és a védők között. Ez különösebb magyarázatok nélkül is segítette az ügyet. A kontrasztról még lesz szó a többi területnél.
A végére hagytam a médiát. Erről szól most minden. A közösségi internetes média forradalmának nevezik sokan amit most látunk az arab világban. Kétségtelen tény, hogy eddig ez nem volt. Viszont ettől még nem lesz sikeres semmilyen rendszerváltó szervezkedés. Majd látni fogjuk a lelki és szellemi területek bemutatásakor, hogy a technika csak katalizálni tudja a folyamatokat, de tartalmat adni nekik csak az emberek tudnak. Fizikai szinten két fontos vívmányra hívnám fel a figyelmet. 1. Az internet, a szabad szoftverek, a közösségi média, stb. kézzel foghatóan mintát tud adni az embereknek egy hatalom nélküli világról. Ez NAGYON fontos! Létezik olyan alternatíva, ahol nem mondja meg senki mi a jó és mi a rossz. Visszakerül a döntés az egyén kezébe. A fókusz áthelyeződése képpen egy folyamat indul be, ami az emberi belső mind nagyobb felfedezéséhez, illetve felvállalásához vezet. Nem csoda ha a fiatalok, az új, szabad kapcsolódásokat a társadalomban is meg szeretnék élni. Elviselhetetlen korlátokat tud jelenteni a régi rendszer, ahogy szép lassan ráérez az ember az új lehetőségekre. Erről külön esszét volna érdemes írni. A második fizikai újdonsága a közösségi médiának a szerveződések felgyorsítása. Olyan információ áramlási sebességre képes, amit egy hagyományos rendszer képtelen lekövetni. Egy lelkes csapat a facebookot, twittert használva akkora tömegeket tud elérni rövid idő alatt, aminek lereagálására nehéz felkészülni egy régimódi rendszernek. 
A hagyományos média (újság, rádió, tv) szintén kiemelt szerepet játszik korunk forradalmaiban. Míg a kirobbantók napi szinten használják az új kommunikációs lehetőségeket, a nagy tömegek, illetve a külföldiek leginkább a tv-ből esetleg a szerkesztett sajtóból értesülnek, ami internetes hírportálokat is jelenthet. Ezek nélkül nem lehetne kellően nagy hírét kelteni az eseményeknek. Ahova nem engedik be a tv-t, és az internetet is blokkolják, ott könnyű elszigetelődni, és dezinformációkat kiadni az eseményekről. Láthattuk ezt Kína esetében Tibet kapcsán az elmúlt években. De most sincs például könnyű helyzetben Irán, mivel ott is erősen korlátozottak a kommunikációs lehetőségek. Egyiptomban is hajszálon múlott az első napok sikere ebből a szempontból. Az internet kilövése után egyetlen tvként az Aljazeera szolgáltatott képeket és információkat a tüntetésekről. Az akadozó mobilhálózat is problémát jelentett. Szerencsére a mobiltelefonok kameráját nem lehetett kikapcsolni távolról, így jutott ki elegendő információ, képsor a megmozdulásokról. Bahreinben a közösségi média nem kap annyira hangsúlyos szerepet, mivel kicsi az ügyben érdekelt lakosság száma (kb. 600.000 siita). A hagyományos média viszont jó szolgálatot tesz. Átemeli az internetre feltöltött videókat, és biztosítja a kis szigetország bekapcsolását a világ híráramába. Természetesen azt mindig szem előtt kell tartani, hogy a hagyományos média nagyon manipulatív tud lenni. Ettől függetlenül a hírekből élnek, és ilyenkor az események sodrásában ha a toppon akarnak maradni, akkor igenis valós, online információkat kell szolgáltatniuk. Az internet terjedésével egyre könnyebben lepleződhetnek le, ezért óvatosságuk észrevehető. A politikusi, elemzői magatartásoknál viszont kilóg a lóláb.
Mára ennyi fért bele. A lelki és szellemi szférák tárgyalásával hamarosan folytatjuk a forradalmi leves hozzávalóinak bemutatását.
Korsch Péter
